Kilenc ellenzéki párt gyűjti majd az aláírásokat a 3-as metró akadálymentesítéséért

Horváth Csaba, aki november közepén kezdeményezett népszavazást a metró akadálymentesítéséről, elmondta, 138 ezer érvényes aláírást kell összegyűjteniük. Az aláírásgyűjtés a jogorvoslati határidők lejárta után várhatóan január 3-án indulhat és február 3-ig tarthat. Az MSZP-s politikus szerint a 3-as metró teljes akadálymentesítése 20 milliárd forintba kerülne, ekkora összeget fizetnek be a budapestiek adó formájában naponta az államkasszába. Nem fordulhat elő, hogy a fővárosiak harmincévente ne kaphassák vissza egynapi adóbefizetésüket – hangoztatta.

Élő Norbert, a Demokratikus Koalíció budapesti koordinációs tanácsának tagja úgy értékelte: az Orbán-rendszer leváltható, mert a pártok félretették minden nézeteltérésüket és együttműködnek. Szerinte arról nem lehet alku, hogy minden budapestinek egyenlő jogot kell biztosítani a közlekedéshez.

Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke emlékeztetett arra, hogy pártja fővárosi képviselői az akadálymentesítés érdekében már elindítottak egy petíciót. Hozzátette: az akadálymentesítés mindenkinek kényelmet jelent, de a mozgáskorlátozottaknak ennél többet, a társadalomba való beilleszkedésük elősegítését.

Szabadai Viktor, a Magyar Liberális Párt budapesti választmányának elnöke egy közvélemény-kutatásra hivatkozva azt mondta, a fővárosiak 92 százaléka egyetért a 3-as metró akadálymentesítésével. Szerinte senkit sem képvisel Tarlós István azzal a véleményével, hogy akadálymentesítés nélkül is fel lehet újítani a metrót.

Csárdi Antal, az LMP fővárosi közgyűlési képviselője politikán felüli ügynek nevezte az akadálymentesítést és arra hívta fel a figyelmet, Budapest deklarálta, hogy képes megszervezni egy olimpiát. Ha arra lett volna 3000-4000 ezer milliárd forint, akkor a teljes körű akadálymentesítésre is jutna 20-30 milliárd forint.

Bartha Péter, a Modern Magyarországért Mozgalom elnökségi tagja elképzelhetetlennek nevezte, hogy a közösségi terek felújítása úgy történjen meg, hogy kirekesztenek annak használatából csoportokat.

Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom elnökségi tagja nem csak a Fidesz, hanem az elmúlt 27 év politikai elitje felelősségének tartotta, hogy ez a kérdés 2017-ben még napirenden van. Hozzátette: politikai generációváltásra van szükség, hogy ne kelljen minden fontos ügyről népszavazást tartani.

V. Naszályi Márta, a Párbeszéd elnökségi tagja szerint az akadálymentesítés nem kegy, hanem alapvető szolgáltatás. A mozgásukban korlátozottakra, a családosokra, az idősekre – az utazók egyhatodára – nem problémaként kellene tekinteni, ők is az utazóközönséghez tartoznak, nekik is szolgáltatást kell nyújtani.

Székely Sándor, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke szerint végre olyan ügyről van szó, ami valamiért van, nem valami ellen, és azzal nem a társadalom egy kiemelt rétegének akarnak segíteni.

A főváros nem akadályozza a 3-as metró akadálymentesítéséről szóló népszavazási kezdeményezést – írta közleményében Tarlós István főpolgármester és helyettese, Bagdy Gábor.

Mint jelezték: a metró akadálymentesítéséhez nem az empátia vagy a szándék hiányzik, az „esetleges tervmódosítás csak pénzügyi forrás kérdése”.

„Az utas- és forgalombiztonság alapvető fontossági sorrendjében tudunk dolgozni, és így is sokkal többet valósítunk meg a rászorulók érdekében, mint az MSZP-SZDSZ tette az M2-es metró felújításakor” – közölték.